– Sokan a szüléstől, a vajúdástól való félelem miatt igénylik, hogy velük legyek. Leginkább a fájdalomtól és a kiszámíthatatlanságtól való félelem az, ami a nőket gátolja, ennek oldásában sokat lehet segíteni. Maga a jelenlét a legfontosabb, az, hogy éppen akkor és ott megtegyem a tőlem telhetőt a megszületés segítésében és az anya szülésének segítésében is. Akinek rutinná válik a munkája, az nem tudja ezt megélni. Ilyenkor nem arra gondolok, hogy a jövő héten hová megyek, hanem éppen ahhoz kapcsolódom, ami történik.

Fontos, hogy az anyák érezzék, nincsenek egyedül, hogy el vannak fogadva. Adjanak hangot, ha jólesik; ha kiabálnak, ha nem, el van fogadva az ő szülésük egész folyamata. Az empátia, a beleérző képesség gyakorlása az, ami egy szülésznőnek fontos lehet a vajúdás segítésében: akár szavak nélkül is rá lehet érezni, hogy a másiknak mire van szüksége. Ha az empátia megvan, akkor alakul ki az a fajta hitelesség, amelyben bízva a szülő nő el meri engedni magát. Ez a bizalom oda-vissza működik, erősítjük egymást, harmonikus együttműködés alakul ki közöttünk, szinte beleolvadok én is ebbe a vajúdási folyamatba.

A szülés-születés körül dolgozó szakembereknek a jelenlétre a szó testi, lelki és szellemi értelmében egyaránt szükségük van. Az embert ennek a hármas egységnek a figyelembevételével szemléljük. Így máris jogosnak találjuk az újszülött igényeit, köztük azt, hogy a gyermek ne csak fizikailag szülessen meg, hanem lelkileg is megélhesse, hogy a kinti világban is biztonságban érezheti magát. „Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a biztonság és az elfogadás alapélményével szülessen a gyermek a világra.” Andrek Andrea pszichológus szavai ezek, mélyen egyetértek vele, és munkámat ennek az irányelvnek jegyében végzem.

samuel Lee képe a Pixabay -en.

– Hogyan lehet „a biztonság alapélményével” világra jönni? Mit tud a tudomány arról, milyen újszülöttként a világra jönni?

– A méhen belüli világ más, mint a méhen kívüli. A magzat folyamatosan hallja az anya szívhangját a méhen belül. Olyan ez neki, mint nekünk a nap. Éppen ezért fontos számára a szívhang megtapasztalása a világra jövetel utáni percekben is. Ennek meghallása, és a bőrkontaktus, szemkontaktus megléte alapvető. Az anyja teste melegíti, hallja a hangját, a szemébe nézhet, ettől felbátorodik, automatikusan rugdalózni kezd, mert megvannak azok a veleszületett képességei, amelyek segítségével el tud jutni az anya melléig, és ha hagyják egy kicsit megpihenni, a szopási reflex automatikus működésbe lépésével szopni kezd. Az anya mellén a magzatvízhez hasonló szagminta található, ezt a gyerekek felismerik, így indul be a szopás. Azt, hogy ez egy kórházi osztályon végbemehessen, külön kérni kell. A szűkebb szakmai ismereteken túlmenően a saját születésélmény megtapasztalása és feldolgozása nagymértékben segítette a munkámat abban, hogy minél inkább képes legyek megérteni és segíteni az újszülöttet a világrajövetel során.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2006. 12., decemberi számában.

HASILLÓ ANNAMÁRIA SZÜLÉSZNŐ, NEMZETKÖZI LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA:

Hasilló Annamária szülésznő, nemzetközi laktációs szaktanácsadó

A Jelen-lét: szülés, születés, szüléskísérés bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

– Nagyon gyakran hallható a „mentálhigiéné” kifejezés, mégis talán kevesen tudják, mit is jelent pontosan.

– Magyarul a lelki egészségvédelem kifejezést használjuk. Olyan szemléletmódot jelent, amely az ember lelki életével foglalkozó tudományok eredményeinek integrálásával segít a közösségben élő egyén problémáján. A hagyományos kórházi kezelés kiemeli a beteget környezetéből, attól függetlenül próbálja gyógyítani. Ez az intézményes ellátás drága, időigényes és gyakran nem elég hatékony megoldás. A mentálhigiéné ezzel szemben a megelőzést helyezi előtérbe, ezen belül is nagy szerepe van az elsődleges megelőzésnek (primér prevenciónak), amely a pszichés megbetegedés kialakulásának meggátolása érdekében a veszélyeztetett személyeket, csoportokat segíti. Ebben a munkában a szakemberek mellett nagy szerep jut a médiumoknak, az iskoláknak és a különböző kluboknak, önsegítő csoportoknak, közösségeknek is. Kiderült például, hogy az intézményes ellátásnál is nagyobb hatékonysággal bír a Névtelen Alkoholisták klubja, amelyet alkoholizmusból kigyógyult laikusok alapítottak, és amely a volt alkoholbetegek harmadlagos prevencióját, vagyis rehabilitációjukat, a társadalomba való beilleszkedést segíti.

– Hogyan beszélhetünk lelki egészségről? Hiszen kisebb-nagyobb lelki problémái mindenkinek vannak. Sőt adódnak olyan élethelyzetek, pl. közeli hozzátartozó halála, amelyeket lehetetlenség „jól” viselni… Ki egészséges és ki beteg?

– Lelki egészség és betegség között nincs éles határvonal. Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor megbillen belső egyensúlyunk. Egyikünk sincs védve a betegséget kialakító tényezők hatásaitól, ugyanakkor a pszichésen beteg emberben is vannak olyan egészséges én-részek, amelyekre támaszkodva meg lehet gyógyulni. Életünk során – teljesen természetes módon – mindannyiunkat érnek veszteségek, olyan élethelyzetekbe kerülünk, amelyekben a régi megoldási módok nem működnek. Krízist élünk át. De ez nem feltétlenül von maga után megbetegedést, egy krízisből ki lehet jönni nagyon gazdagon: érettebbek, tapasztaltabbak leszünk, az új egyensúly összetettebb, stabilabb, magasabb szinten jön létre. Jó példa erre a serdülőkori krízis. A fiatal gyakran úgy érzi, lázadnia kell a szülők ellen ahhoz, hogy a saját útját járhassa, hogy fejlődésének egy magasabb fokára juthasson. A krízis nyitottá tesz, s ebben a nyitottságban lehetőség nyílik új, eddig nem használt, fel nem ismert megoldási módok alkalmazására. Ebben a belső munkában tud segíteni a szakember. Végiggondolhatók azok az alternatívák, amelyek a krízisben lévő előtt megnyílnak, lehetőség van a történtek újragondolására, annak átbeszélésére, hogy kire, mire van szüksége a problémával küzdő embernek, aki aztán maga találja meg a számára legelőnyösebb megoldást.

Bimbó Melinda

Samuel F. Johanns képe a Pixabay -en.

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2003. 10., októberi számában.

A Belső egyensúly bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

Platón filozófiájában a művészeti ágak között kitüntetett helye volt a zenének, mivel az ókori filozófus úgy vélte, a zene bír a legnagyobb befolyással az emberi lélekre. Dr. Konta Ildikó klinikai szakpszichológus, kiképző zeneterapeutával a zeneterápiáról beszélgettünk.

– Mivel foglalkozik a zeneterápia?

– A zeneterápia nem zenélni tanít, hanem a zenét használja fel ahhoz, hogy a magzati kortól egészen a halálba kísérésig hassunk az emberi lélekre. A katarzis elérése a cél, mert ettől várható változás. A zeneterápia lehet egyéni vagy csoportos, lehet aktív: pl. éneklés, hangszeres foglalkozás, táncterápia, festés zenei háttérrel, és lehet ún. passzív, befogadó zeneterápia, amely a műrészletek meghallgatásával emlékeket, asszociációkat vált ki. A zene megnyitja a befogadás és a közlés kapuit egyaránt. A zeneterápia a nonverbális terápiák közé tartozik, a muzsika a szavak előtti, a nyelvelsajátítás előtti állapotra tud hatni.

Éppen ennek révén lehet a magzatra, értelmi fogyatékosokra vagy akár kómában fekvő emberekre hatni. Noha a zene ritmusból, hangközökből, melódiából áll, alapja mégis a hang, amely rezgés. Ezt a rezgést veszik át a sejtek, a szervek s így az egész test: a szívritmus, a légzés, az izomtónus, az idegrendszer mind a hang rezgésének befolyása alá kerül. Ez lehet a szervezetre jótékony hatással, ezt használja ki a zeneterápia, de lehet káros is. Azt szokták mondani, elektroszmogban élünk, szerintem nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy zajszmogban élünk.

A zene a jobb agyféltekére hat, ez az intuíció, a képzelet, a kreativitás, a befogadás helye, szerepe sajnos a mai, alapvetően logikai készségeket igénybe vevő, racionális világban meglehetősen háttérbe szorult. Pedig, ha mindkét agyféltekénket aktivizálni tudjuk, sokkal hatékonyabban tudunk feladatokat elvégezni. A fentiek ismeretében nyugodtan elmondható, hogy érdemes a zenét a mindennapi kenyerünk és vizünk mellé beiktatni.

– Milyen zenét hallgassunk?

– Ez függ napszaktól, évszaktól, céltól. Reggel serkentő, táncos zenét érdemes hallgatni, ez nem feltétlenül komolyzene kell, legyen, lehet latinos vagy népzene is. Estére nyugtató, lassú, kiegyenlített tempójú zene ajánlható, ilyenek pl. a barokk zenék második tételei. Tanuláshoz Mozartot, Bachot, pl. a Brandenburgi versenyt lehet feltenni, míg a romantikusok nagyon változó dinamikájuk miatt inkább felfrissüléshez, mint feladatmegoldáshoz segítenek. Magzati korban Bach és Mozart ajánlható, koraszülötteknél megfigyelték, hogy az ezeknek a zeneszerzőknek a műveit hallgató babák hamarabb utolérték az időre született csecsemőket fejlettségükben. Nemcsak az élet kezdetén, hanem az élet végén is nagy segítséget jelent a muzsika. A hospice-munkában a nyugtató, felemelő hatású zene hallása csökkenti a földi élet elhagyásához kapcsolódó félelmet a haldoklóban.

– Milyen területeken használható még a zeneterápia?

– Szakember vezetésével, kontroll mellett lelki betegségek gyógyítására használják, akár önállóan, akár kiegészítő terápiaként vagy bevezetésként más terápiákhoz. Remek önismereti és személyiségfejlesztő hatása lehet, pl. mandala-festés zenehallgatás közben segíti az egyén elmélyülését, az önmagára fókuszálást és a saját tulajdonságainak felfedezését.

Bimbó Melinda, pszichológus

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2005. 6., júniusi számában.

DR. KONTA ILDIKÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA: Dr. Konta Ildikó Mária – Pszichológiai stúdió

A Beszélgetés dr. Konta Ildikó zeneterapeutával bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

– Mennyi idősek a legkisebb látogatóik?

– Régóta célunk, hogy a legkisebbek még az édesanyjuk hasában jöjjenek be hozzánk. Létrehoztuk a Ciróka kört, ahol höcögtetőket, mondókákat tanítunk 3 év alatti gyermekeknek és szüleiknek. A magyar nyelv elsajátítása ezekkel a mondókákkal kezdődik, olvasó pedig csak olyan gyermekből lesz, aki birtokolja a nyelvet. A népköltészet nagyon gazdagon használja a nyelv szavait. Kiváló kiindulás ahhoz, hogy később iskolásként a gyermekek olvassanak szépirodalmat, értsék és élvezzék is azt. Fontos, hogy egészen kicsi kortól természetes legyen a könyv. Ez nem azt jelenti, hogy mindig adjunk könyvet a gyermek elé. Meséljünk a gyerekeknek nagyon sokat fejből, s természetesen emellett könyvből is.

A mesén keresztül számos fontos képesség birtokába jutnak a gyermekek. Megtanulnak hosszabb ideig odafigyelni, koncentrálni egy dologra, a mese megtanít a lassúságra, a csend elviselésére, mi több: szeretetére, a két gondolat közti szünetre. Sok gyermek azért nem élvezi a mesét, mert a képernyő (tévé, számítógép) előtt ülve máshoz szokott: konzervképekhez, őrült sebességgel egymást követő akciókhoz. Így az a hihetetlen szellemi és érzelmi munka, amely a mese befogadásának feltétele, terhes számukra. Képzeletük, fantáziájuk hiányzik, jobb esetben „csak” gúzsba kötve van. Nehéz nekik – a képernyős gyerekeknek – mesélni, lekötni a figyelmüket, pontosabban szólva nagyon az alapoknál kell kezdeni a kép-zelet megteremtését. Ha könyvből mesélünk, fontos, hogy ne agyonillusztrált könyvet válasszunk.

A könyvtárunkba délutánonként vagy szombati napokon gyakran apuval, anyuval vagy a nagymamával érkeznek a gyerekek. Sokszor előfordul, hogy először csak a gyermeknek keresnek könyvet, de a második, harmadik alkalommal a szülő magának is néz valamit.
Ez nagyon fontos. A gyermek számára a legjobb biztatás a „könyves példa”: az, hogy a számára mértékadó felnőtteket látja olvasni, könyvtárba járni. Az is lényeges, hogy a gyermek maga választhasson, nem baj, ha ez nem találkozik a szülő ízlésével.

– Miben más az az élmény, amit egy fiatal az olvasás révén szerez meg a korábbi, hallott szöveg nyújtotta élményhez képest?

– Semmiben. A jó mesemondásnál a hallgatóságban ugyanúgy létrejön a belső élmény, mintha maguknak olvasnák a szöveget. Mindkét esetben megindul a „belső mozi”, „peregnek a képek”. Persze csak, ha rendszeresen megkapja mindennapi szellemi kenyerét, a mesét a gyermek. Egyik foglalkozásunk, a Bébillér mesekör a régi fonókra emlékeztet abban a tekintetben, hogy több generáció együtt hallgatja a meséket. Ez régen így volt természetes, hiszen a mese, és ezen most én a népmesét értem, eredetileg nem gyermekműfaj, csak a 19. századi polgári gyermekszobákba szelídítése által lett azzá. Ezekről a finomított változatokról a gyerekek gyakran meg is érzik, hogy valami nincs a helyén bennük. A mesében pedig pont az a jó, hogy helyükre kerülnek a dolgok. „A mese a szegény ember egyeteme” – mondta Szőcs Boldizsár mesemondó. Nem kerül semmibe. De az egész világot ki lehet tanulni belőle.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2010. 1-2., január – februári számában.

A BRÓDY SÁNDOR KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁRÁNAK PROGRAMJAIRÓL ITT TÁJÉKOZÓDHAT: Gyermekkönyvtár

A Mese, mese, mátka bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

– Mi indította Önt arra, hogy 800 kilométert tegyen meg gyalog Egerszalóktól Csíksomlyóig?

– Gyermekkoromban egy csillebérci úttörőtáborban hallottam Kőrösi Csoma Sándorról, aki nagy hatással volt rám. Megfogott, hogy a saját erejéből, a saját lábán ilyen messzire jutott. Akkor arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is elmegyek valahova nagyon messzire a magyarságért. Később ezt gyermeki naivitásnak találtam, de mindig kíváncsi voltam, mennyit bír el az ember. A fiam minden évben ment busszal vagy vonattal Csíksomlyóra, hívott engem is, amire azt válaszoltam: „Jó, majd ha gyalog lehet menni.”

Nem véletlenül tanultam meg nyugdíjasként az internetet kezelni, rögtön utána is néztem, milyen lehetőségek vannak, így két évvel ezelőtt nagy érdeklődéssel olvastam Bencsik János akkor szerveződő Mária-útjáról. Végül idén Egerszalókon csatlakoztam ahhoz a zarándokcsoporthoz, amely Budapestről indulva 40 napon keresztül 15-36 kilométeres napi távot megtéve ért el Csíksomlyóra.

– Melyek voltak a legmeghatározóbb élményei az úton?

– Az útvonal egy részét azok a területek képezték, amelyeket jól ismerek, ugyanakkor olyan fogadtatásban volt részünk, amilyet nem is gondoltunk volna. Szomolyán például két lány várt bennünket sóval és kenyérrel a falu határában, a kilátóban egy férfi állt zászlóval, mikor tőle elköszöntünk, megszólalt a harang, kihozták a templomból a zászlókat. Az istentiszteletre a polgármester is eljött, utána állófogadást rendeztek a tiszteletünkre, ahol 50 tál sütemény várt bennünket, mert a nénik, akik eljöttek, mind hoztak valamit. Itt és számos más helyen a falu széléig vagy a közigazgatási határáig kísértek bennünket, hozták a holminkat. Ugyanitt, Szomolyán az erdőbe vezető úton két néni várt bennünket hűtőben tartott csipkebogyó-teával, mivel az egyikük még emlékezett, hogy tavaly ezen a napon jártak erre a zarándokok. Máshol a görög katolikus pap énekkel kísért át bennünket a szomszéd faluba, ahol átadott a római katolikus papnak. Egy faluban, ahol pap sem volt, a nénik hazajöttek a mezőről, hogy uzsonnát készítsenek nekünk, és mikor egy kicsit megpihentünk a templomkertben, kihozták a padokról a szivacsokat és a templom falvédőit, hogy arra feküdjünk rá, nehogy megfázzunk. Számomra a legmeghatóbb élmények mindig a kis helyeken történtek, ahol volt, hogy csak néhány néni jött el, de ők szívvel-lélekkel fogadtak bennünket.

Wolfgang Schwenk képe a Pixabay -en.

– Vajon változik-e az embernek Istenhez, önmagához és a többi emberhez való viszonya a zarándoklat hatására?

– Én korábban is figyeltem a körülöttem lévőkre, azon az úton jártam, ahol eddig is, de nem hittem volna, hogy ennyi szeretet lapul az emberekben. Fizikailag fel lehet készülni az útra, de lelkileg nem. Az út megerősített abban a hitemben, hogy amit el akarok érni, azt el is tudom. De azt is érzem, hogy ez kegy. Valóban igaz az, hogy aki a Mária-úton elindult, annak nincs többé problémája. A zarándoklat során mindig minden problémánk megoldódott. Úgy érzem, az emberek sok gondjukat, panaszukat elfelejtenék, ha egyszer végigmennének az úton.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2009. 7-8., július-augusztusi számában.

A Csíksomlyói zarándoklat bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

– Mennyire van a nőknek igényük arra, hogy felkészüljenek a szülésre?

– Egyre többen vannak, akik a terhességről, szülésről számos információt szereznek kismamatorna, magazinok, baba-mama jóga stb. révén. Ez a tájékozódás serkenti a szülő nőt arra, hogy a saját testére figyelni tudjon. Ez utóbbit szoktam tanácsolni a szülésre való felkészítés során is, a test igényeire való figyelni tudással erősödik meg a kismamák saját testükbe vetett bizalma. Amikor ezt a szülőszobán is megtapasztalják, az olyan testi és lelki megerősítést ad számukra, ami a nőknek, anyáknak alapvető. A szülésre való felkészítés során az anyákkal a szülés előtt is találkozunk. A személyes kapcsolat kialakításán túl ezeknek a találkozásoknak fontos célja a tájékoztatás is. Minden nőnek joga van a korrekt, széleskörű információszerzéshez. A bábák tájékoztatni tudják őket a döntési lehetőségekről, a hazai ellátás hagyományos és újszerű alternatíváiról, az informált döntést elősegítő kutatási eredményekről és a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlásairól. Érdemes a tájékozódás után a saját igények szerint szülési-születési tervet összeállítani. Ezt a szülésznő mellett az orvossal is meg kell beszélni, hogy az igények, elvárások összeegyeztethetőek legyenek az intézményi ellátással.

– A saját testre való tudatos odafigyelés segíthet értelmet adni a fájdalomnak?

– Azok az anyák, akik tervezték és szeretettel várták gyermeküket, mintha a szülőszobán kevésbé éreznék fájdalmasnak a vajúdás szakaszait. Ha felkészítjük az anyákat, hogy a fájdalom érzése miből is áll, hogy a méhösszehúzódás hogyan segíti a babát egyre lejjebb és lejjebb a szülőcsatornán, az sokat tud segíteni a fájdalom természetességének elfogadásában. Nagy egyéni különbségeket látunk. A felkészült vajúdó nők között is vannak, akik fájdalmasnak élik meg a szülést. Ugyanakkor épp nemrégiben sétált be nyugodtan hozzánk egy várandós anya rendszeres méhösszehúzódásokkal. Az előkészítés után először szülőként is gátmetszés nélkül szült. Egyszerűen megkérdezte, hogy nyomhat-e már, és amikor mondtam, hogy igen, akkor szépen fokozatosan elkezdte nyomni kifelé a kisbabáját. Felmerült bennem a kérdés, vajon a vajódásról, szülésről milyen képet kaphatott otthon.

Philip Walker képe a Pixabay -en.

– Összefoglalná röviden annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet egy korábbi Születés Hete rendezvénysorozat keretében ismertetett?

– Az egyéni szülésfelkészítés eredményességét támasztja alá az a statisztika, amelyben a 2000-2005. évek közötti 7892 szülés lefolyását dolgoztam fel. Három csoportot hasonlítottam össze: a felkészítő tréningeken részt vett szülő nők csoportját; a „műszakos csoportot”: náluk csak a vajúdás, szülés alatt alkalmaztam a szülést elősegítő módszereket; a harmadik csoportot a szülőszobán történt többi szülés képezte. Császármetszésre a felkészítésben részt vevők mindössze 1,74 százalékánál volt szükség, míg a műszakos csoport 5,84 százaléka, és a többi szülő nő 10,7 százaléka hozta világra gyermekét császármetszéssel. Hasonlóképp alakultak az eredmények többek között a gátrepedés és a hüvelyi sérülések tekintetében is.

Bimbó Melinda

A cikk eredeti változata megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2007. 3., márciusi számában.

HASILLÓ ANNAMÁRIA SZÜLÉSZNŐ, NEMZETKÖZI LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA:

Hasilló Annamária szülésznő, nemzetközi laktációs szaktanácsadó

A Felkészülés a szülésre bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

2011 májusában Fodorné Vincze Anna klinikai szakpszichológus indított ilyen csoportot Egerben a Mentálhigiénés Csoport keretén belül. Őt kérdeztük a Simonton-módszerről.

– Mi a módszer alapgondolata?

– Az egyik legfontosabb felismerés, hogy a képzeletünk, gondolkodásunk hatással van a testi működésünkre. Elég csak felidéznünk egy citrom látványát, ízét, illatát, és máris elindul a nyálelválasztásunk. Az elme és a test közötti kölcsönhatás megbetegítő hatással is bírhat, ugyanakkor gyógyító erőket is jelenthet. A régi sérelmek, nehézségek megbetegítő tényezők lehetnek, a krízishelyzetek gyakoriak a daganatos betegek élettörténetében. Ez jól mutatja, hogy az érzelmi konfliktusok, az élethelyzeti krízis, a tartós neheztelés leköti az immunrendszert. Az egészség megőrzésében és helyreállításában aktívan támaszkodhatunk gyógyító imaginációnkra, belső képeinkre, amelyek ténylegesen megváltoztatják testi működésünket.

– Hogyan kell elképzelni a csoportfoglalkozásokat?

– Ez egy edukációs tréning. Olyan módszert tanulhatnak meg a résztvevők, amelyek segítségével jól tudják aktivizálni saját belső erőiket. Sok apró technikát foglal magában a módszer, pl. progresszív relaxációt. A legfontosabb eszközök a gyógyító imagináció és a szemléletváltás, a gondolkodásmód megváltoztatása. Nem a rákról beszélgetünk, hanem az egészségről, egészségmegőrzésről. Noha először meghökkentően hangzik, közösen végiggondoljuk, milyen betegségelőnyök származhatnak a daganatos megbetegedésből, és hogyan lehet más úton megszerezni ezeket az előnyöket. Természetesen szóba kerül a fájdalom, a szenvedés, a halál. Ez utóbbi sajnos még mindig tabutémának számít. Mivel a Simonton egy csoportterápiás módszer, a csoporttöbblet is fontos terápiás hatás: a csoporttagok sok támogatást és ötletet is kapnak egymástól.

– Kik jelentkezhetnek egy induló csoportba?

– Daganatos betegek tekintet nélkül arra, hogy milyen fajta rákot diagnosztizáltak náluk, illetve hogy mennyire előrehaladott az állapotuk.

– Mit kell még tudnia annak, aki jelentkezni szeretne?

– Egy csoport 10 + 1 alkalmat jelent, heti egy alkalommal másfél órát. A csoporton való részvétel nem helyettesíti a hagyományos orvosi kezelést, hanem kiegészíti azt. Természetesen nem csodaszerről van szó, nem lehet garantálni a biztos gyógyulást senkinél. A csoporton résztvevő betegek aktivitása, saját gyógyulásuk iránti felelősségvállalása, tenni akarása nélkülözhetetlen.

Bimbó Melinda

Marijana képe a Pixabay -en.

A cikk Aktivitás és gyógyulás címmel megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2011. 5.-6., május-júniusi számában. A beszélgetésben említett csoportra már nem lehet jelentkezni. Amennyiben a módszer felkeltette érdeklődését, az interneten, illetve a lakóhelyéhez közel eső egészségügyi intézményekben vagy lelki egészséggel foglalkozó intézményekben érdemes érdeklődni, van-e olyan szakember, aki ilyen csoportot indít.

Anna egyéni és csoportos keretek között is fogad pácienseket, ezen a telefonszámon lehet őt elérni: 06 20 216 9459. 

A Simonton tréninggel a rák ellen bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

„Tálba nem teszik,
Késvel nem metszik,
Egész világ azzal nevelőgyik.
Mi az?”

(Az anyatej)

Milyen különös, hogy egy ilyen végtelenül természetes és magától értető dolgot, mint az anyatejes táplálás, propagálni kell. Az utóbbi két évtizedben egyre több helyen próbálják felhívni a figyelmet az anyatejes táplálás egészségvédő, pozitív testi-lelki hatásaira.

Az egrieknek, Eger környékieknek nagy szerencséjük van, mert itt helyben is működik nemzetközi laktációs szaktanácsadónő. Hasilló Annamáriának hívják. Sokan évek óta ismerik és elismerik szülésznőként és szoptatási szaktanácsadóként végzett professzionális és nagy empátiával végzett munkáját. 2011-ben az Országos Bábaszövetség az ő számára adományozta az „ÉV BÁBÁJA” díjat, amit a szakma és az édesanyák szavazatai alapján ítélnek oda.

– Bár az anyatej jelentőségéről az egészségügyi szakemberek elismerően szólnak, a gyakorlatban még mindig sok a tennivaló. Rengeteg kismama küszködik szoptatási gondokkal. Milyen tényezők nehezíthetik meg, hogy egy ilyen összetett, idegi-hormonális szabályozás alatt álló folyamat gördülékenyen működhessen?

– A hagyományos ellátás során több dolog is megnehezítheti a szoptatást. Ilyen az anya és a csecsemő elkülönítése, az időrend szerinti szoptatás, a kiegészítések adása, a cumi és a cumisüveg használata, a tápszerreklámok; az, ha az anya egymásnak ellentmondó információkat kap, vagy ha az önbizalmát aláássák. Fontos, hogy ezek az akadályok lehetőleg ne legyenek jelen. Az anya és a csecsemő biológiai sajátosságait figyelembe vevő és ezáltal a szoptatás sikeres beindulását elősegítő gondozás során fontos ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölése, így a szoptatás időtartama jelentősen megnövekedik.

– Hogyan tudnak a kismamák elébe menni annak, hogy az események lehetőleg a maguk természetes medrében folyjanak? Mi a jelentősége ennek?

– A szülés kimenetele jelentősen befolyásolhatja a szoptatás sikerét, ezért minden lelkes, érdeklődő várandós édesanyát arra biztatok, hogy használja ki azokat a hiteles információszerzési lehetőségeket, amelyek segítik az ő elköteleződését mind a szülés természetes kimenetelét, mind pedig az anyatejes táplálás jelentőségét illetően.

Fontosnak tartom ezt egyrészt azért, mert egy jól informált kismama magabiztos lesz szülése megindulásakor, s gyermeke világra jöttekor, így az újdonsült édesanya fizikailag jó állapotban, a szülés élménye által is megerősödve sokkal kiegyensúlyozottabb lesz.

Petra R képe a Pixabay -en.

Másrészt egy egészséges, elégedett anya megfelelően fogja tudni táplálni és gondozni a gyermekét. Ezzel növekszik az esélye annak, hogy mindkettőjüknek egészséges és kiteljesedett élete legyen. Harmadrészt pedig a fent említettek társadalmi jelentőségét hangsúlyozván, egy boldog és lelkes édesanya kellőképpen képes bekapcsolódni a közösségi életbe, másokat segítve és tanítva a szülővé válás útján.

Bimbó Melinda

A cikk eredeti változata a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2011. 7-8., július-augusztusi számában jelent meg.

HASILLÓ ANNAMÁRIA SZÜLÉSZNŐ, NEMZETKÖZI LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA:

Hasilló Annamária szülésznő, nemzetközi laktációs szaktanácsadó

A Anyatejes táplálás bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának alkalmából Rácz Sándorral beszélgettünk, aki maga is részt vett a forradalomban, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke volt. Ma a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke.

Kép: Mészáros Sándor

– Október 23-án és azt követően a termelőüzemekben, hivatalokban sorra alakultak meg a munkástanácsok. Miben látja a munkástanácsok jelentőségét?

– Nem pártpolitikai érdekeket szolgáltak, hanem a forradalom eszközei voltak, olyan gazdasági szerveződések, amelyek a politikai vonulatban kerestek helyet maguknak, hogy a társadalmi átalakulásba is beleszólhassanak. Hiszen a forradalomban akár órák alatt mehet végbe olyan léptékű társadalmi átrendeződés, amelyhez máskor hosszú időre van szükség.

A munkástanácsok feladata volt egyrészt a kommunista hatalomtól elvenni a gyárakat, eszközöket. A munkástanácsokba a volt kommunista rendszerhez tartozók is beépültek, hogy megzavarják azok tevékenységét. Feladatunk volt másrészt ezektől az emberektől megszabadulni.

E két célt a munkástanácsok sikeresen meg is valósították. A kirablott, kifosztott, legyengített magyar munkás ezzel egy világméretű értéket hozott létre. Erről Hannah Arendt, az Egyesült Államokban élő társadalomtudós, filozófusnő is elismeréssel ír. A forradalom nagy értéke, hogy létrehozott egy kizsákmányolásmentes gazdasági formát, egy olyan munkás-önigazgatási rendszert, amelyben a gyárak köztulajdonban maradnak, de nem állami tulajdonban. A tőkés társadalommal szemben, amely a tőke és annak gyarapítása alá rendel mindent, ez a gazdasági forma az embert állítja középpontba, minden embert egyenlő méltóságban akar látni, és megadni annak lehetőségét, hogy ki-ki képességeinek megfelelően helyezkedhessen el a társadalomban. 56-ban igazolódott, hogy ez a forma működik, azonban sem a kommunista, sem a tőkés hatalom nem engedi működni.

– Ma sokféleképpen értelmezik a forradalmat. 1956-ben Önök milyen célt tűztek ki maguk elé?

– Hogy lehet azt a mondatot, hogy „Ruszkik, haza!”, sokféleképp értelmezni?! Ez a mondat nekem, akárcsak magának és minden magyarnak a nemzeti szabadságot, a függetlenséget, az emberi jogokat, a levegőt jelenti! A meggyilkoltak sírjára nincs joguk egy szál virágot sem rátenni azoknak, akik ezt másképp gondolják, azoknak, akik politikusként a saját anyagi hasznukat a köz szolgálata elé helyezik, és akik hazaáruló módon közrejátszottak abban, hogy elévültnek nyilvánítsák a sortüzekkel ezrek halálát okozók felelősségre vonását!

– Miért tartja fontosnak, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye 56 üzenetét?

– A forradalom jelen van minden társadalomban. Ugyanakkor igen érettnek kell lennie egy társadalomnak ahhoz, hogy egy forradalmat felfogjon, felvállaljon. Jelenleg nagyon magyarellenes állapot uralkodik az élet minden területén. Ha ezt nem szüntetik meg, akkor ez szünteti meg a magyarságot. Az a baj a mai társadalommal, hogy az emberek elvárják, a haza elégítse ki minden igényüket. Az emberi értékeket felfogni, és képviselni kell. Én erre tettem fel az életemet, életfogytiglant kaptam. Hát én életfogytiglan teljesítem kötelességemet.

Bimbó Melinda

RGY23 képe a Pixabay -en.

A Rácz Sándorra emlékezve bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.

– Milyen földrajzi adottságok jellemzik az egri borvidéket?

– Az Egri Borvidék a 22 magyar borvidék közül a negyedik legnagyobb, területe közel 6000 hektár. Nagymértékben különbözik más borvidékektől, a Bükk védelmet nyújt az északi hideg ellen, viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít, ugyanakkor a nappali és éjszakai hőmérséklet különbségének köszönhetően a borokban nagyon szép savgerinc jön létre. Ezt a vidéket változatos talajtakaró jellemzi a barna erdőtalajtól egészen az agyagig. A talaj határozza meg azt az ásványosságot, amely megmutatkozik a borokban. A borvidék rendkívül sokszínű földrajzi adottságánál fogva sokféle bort tudunk termelni a könnyű, finom fehértől a nagytestű vörösborokig. Még a természetes édes desszertbort is meg tudjuk termelni.

A földrajzi adottságok mellé társul a szőlészborász szakértelme. A bor maga a természetesség, a maga útját járja, ebben a folyamatban egy egészséges, jó évjárat esetén a jó borász olyan, mint egy bába. Talán sokan nem tudják, az újvilági, tehát Európán kívüli bortermelésben rengeteg mesterséges beavatkozás mellett bevett gyakorlatnak számít, hogy a „fogyasztóbarát” íz elérése érdekében akár pl. gumiarábikumot is hozzáadhatnak a termékhez. A magyar borászat a természeti adottságoknál fogva tud kiváló borokat előállítani, nincs szükség ízfokozókra, a talajból önmagában is különleges nedűt nyerünk. Már csak ezért is fontos, hogy borfogyasztóként ne hagyjuk magunkat becsapni, bízzunk a helyi földben, és legyünk elfogultak a magyar gazdákkal.

– Miért igyunk bort?

– Ismeretes a mértékletes borfogyasztás számos előnyös hatása. Nem véletlenül mondják szakrális italnak a bort, az íz- és zamatanyagok jótékony hatással vannak testre és lélekre egyaránt. Ismeretes, hogy hosszú ideig jó egészségben a mértékkel ivók élnek. A magyaros ételekhez kifejezetten kell a vörösbor zsírbontó hatása, ezért jó volna a zéró toleranciát megszüntetni. Baj korábban sem azokkal volt, akik az ebédhez egy-két pohár bort elfogyasztottak, hanem azokkal, akik bármit és bármennyit megittak.

A lelki hatások közül talán érdemes kiemelni a bor stresszoldó hatását és közösségteremtő erejét. A bor kiváló „kvaterka-ital”, elfogyasztásához idő kell, beszélgetni lehet mellette. De megemlíthetjük itt a „fröccskultúrát” is: Jedlik Ányos jóvoltából rendelkezésünkre áll a szódavíz, nyári melegben pedig talán nincs is egészségesebb ital egy pohár fröccsnél, amelynek elfogyasztása szintén alkalmat adhat az ismerősökkel, barátokkal való együttlétre.

Ioannis Ioannidis képe a Pixabay -en.

– Mit tapasztal, mennyire tudatosak a magyar fogyasztók?

– A déli államokhoz képest nagy lemaradásban vagyunk. Azért, hogy ez megváltozzon, még az elődöm, dr. Dula Bence idejében kezdtünk el alapfokú borismereti kurzusokat tartani végzős középiskolásoknak osztályfőnöki óra keretében. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok alapvető ismeretekkel rendelkezzenek nemcsak a borokról, hanem a borvidékről is, arról, hogy hol a helyünk a világban. Először gyakran találkoztunk közönyösséggel, ami aztán másfél, két óra múlva nagyot változott. A fiatalok kérdezni kezdték, illetve elmondták, hogy egy-egy kóstolás során mit éreznek. Így sok fiatalt sikerült borbaráttá tennünk a sokkal károsabb szerekkel szemben.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2010. 9-10. számában.

A Borban az igazság bejegyzés először a pszichologus-maganrendeles.hu jelent meg.